Üdvözöljük!
Ennek a kellemes aromájú, ízvilágú és mély bíbor színeivel melegséget sugárzó hibiszkusz teának a vásárlásával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat karitatív tevékenységét támogatja.
A termék csomagolását hátrányos helyzetű munkatársaink végezték..
A „Máltai Jótékonysági Termék” védjegyet olyan termékek kapják meg, melyek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hátrányos helyzetű munkatársainak közreműködésével jöhetnek létre. Vásárlásával Ön a Szeretetszolgálat karitatív tevékenységét, munkahely teremtését támogatja.
Hibiszkusz teánk előállítása során kollégáink az alapanyag osztályozását, előkészítését, csomagolását végzik, munkájuk eredménye képen egy kiváló minőségű, különleges hozzáadott értékkel rendelkező termék kerül a boltok polcaira.
A hibiszkusz
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 200-300 fajjal, melyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek.
Elterjedése, élőhelye
Az Ázsiából származó növényt Jean Robin botanikus hozta Európába, ő ültette el először a párizsi királyi füvészkertbe.
Egyes fajai tipikus özönnövények, másokat az ember telepített meg szerte a világon. A fajok többsége a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, közöttük akadnak egyévesek és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is.
Megjelenése, felépítése
Levele nagy, többnyire karéjos, virága magányosan vagy csoportosan áll, termése ötrekeszű tok.
Életmódja, termesztése
A fajok többsége fényigényes. A legtöbb dísznövénynek termesztett faj nem viseli el a fagyokat, ezért Magyarországon csak dézsában tartható – a legismertebb kivétel a törökrózsa (kerti mályvacserje) (H. syriacus). A Kárpát-medencében csak kevés faj honos, de ezek közül a varjúmák (dinnyefű) (H. trionum) a vetések és a kapás kultúrák egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb gyomnövénye.
A kerti fajokat könnyen szaporíthatjuk magról, mivel a szabadban a rovarok könnyen beporozzák. Ha a magokat begyűjtöttük, száraz helyen pihentessük, majd tavasszal, március elején lehet elvetni. A magoncok nevelése nem nehéz feladat, de odafigyelést igényel. Célszerű a vetést már úgy végezni, hogy kis cserepekbe vetünk 2-4 szem magot majd miután kikeltek, a gyengébb magoncot eltávolítani. A második évben már ki lehet ültetni a szabadba.
A szobai fajták sokkal igényesebbek. Ezeknél nem olyan egyszerű a szaporítás, mivel ezek nemesítési folyamatokkal jöttek létre, a szaporodási képességük jelentősen csökkent. Nehezen porozódnak be és a magok is nehezen érnek be. Ha mégis sikerül magot szerezni, akkor az eljárás ugyanaz, mint a kerti fajtánál, annyi különbséggel, hogy ezek a magoncok érzékenyek a hidegre és a huzatra.
Az esetek többségében szaporítását hajtásdugványozással oldják meg. Ez nehéz lehet, mert a levágott hajtásrész nem mindig képes meggyökeresedni. Próbálkozhatunk homokban, tőzegben, vízben való gyökereztetéssel, de a szakkönyvek ajánlják a segítő hormonok alkalmazását is. Vetőmagboltokban általában kapható gyökereztetőszer por formájában. Alkalmazása nem kötelező, de javasolt, ha biztos eredményt szeretnénk elérni. A legfontosabb, hogy fiatal, még nem fásodott hajtásrészt válasszunk le, amely teljesen egészséges. Az alsó levelet vagy leveleket távolítsuk el, és ültessük a hajtást nedves tőzegbe vagy homokba. Fontos a laza szerkezetű talaj, mert ebben könnyebben megindul a gyökérképződés.
Az elültetett növénykéket takarjuk le fóliával, és tegyük félárnyékos helyre. A nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, mert ha a tőzeg kiszárad, nehezen nyeri vissza a laza szerkezetét. Ha sikeresen begyökeresedett, akkor figyelni kell a kártevőkre is. A pajzstetű és a levéltetű szívesen él rajta. Tavasszal csalánlével végezhetünk lemosó permetezést, amit követhet a vegyszeres kezelés. Ha kinőtte cserepét, akkor ültessük át komposztból és általános virágföldből álló földkeverékbe. Formáját metszéssel alakíthatjuk, de ez nem egyszerű feladat.
Hibiszkusz a kultúrában
A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”.
Felhasználás, élettani hatások
Az enyhe magas vérnyomásban szenvedőknek érdemes beépíteniük a hibiszkusz teát a mindennapjaikba, mert napi fogyasztásával elérhetik, hogy vérnyomásuk a normál határérték felé mozduljon el. Akár háromcsészényit is elfogyaszthatunk naponta ebből a frissítő hatású teából. De egy amerikai tanulmány szerint naponta egy csészényi vízbe két evőkanálnyi szárított növényt beáztatva is egy olyan italt kapunk, mely segít csökkenteni a vérnyomást.
A szudáni hibiszkusz (Hibiscus sabdariffa) sok C-vitamint, 15-30 % szerves savat, poliszacharidokat és flavonoidokat tartalmaz. Ennek a bokros, egynyári növénynek a különböző részeiből készítenek lekvárt, leveseket, szószokat és fűszert is. Gyógyító célokra a virágját használják. C-vitamin és flavonoid tartalmánál fogva erősíti az immunrendszert, csökkenti a szabad gyökök mennyiségét és segít, hogy ellenállóbak legyünk a különféle vírusfertőzésekkel szemben. Egyes vizsgálatokban még koleszterincsökkentő hatásáról is beszámoltak.
Számos egyéb pozitív hatása is van a vérnyomás szabályozásán kívül. Segít csökkenteni a stresszt, tisztítja a vesét és a májat, fertőzésgátló hatással rendelkezik, étvágyjavító, jótékonyan hat a szívre és az idegekre, enyhe vízhajtó tulajdonságú, növeli az állóképességet és nem utolsósorban kiváló szomjoltó. Székrekedés esetén is segíthet enyhe hashajtó hatásánál fogva. Megfázáskor is érdemes kortyolgatnunk.
Melegen és hidegen egyaránt kellemes ital. Íze az áfonyára emlékeztetően fanyar, ezért sokan cukorral vagy mézzel édesítik. Nem csupán önmagában fogyaszthatjuk, hiszen számos teakeverékben megtalálható ez az értékes gyógyhatásokkal bíró növény. Sokszor éppen kellemes aromája és szép színe miatt adják az egyes teakeverékekhez.
